Minden, amit a front-okozta fejfájásról tudni kell

A fejfájást több időjárási tényező is befolyásolhatja, akár azáltal, hogy kiváltja a fájdalmat, akár úgy, hogy fokozza azt. Ilyen tényező lehet a hőmérséklet, a nyomás, a levegő relatív páratartalma és a szél sebessége. Lássuk picit részletesebben, hogy ezek hogyan befolyásolják a fejfájást.

Bár a szezonális fejfájás - vagy migrén - nem hivatalos orvosi diagnózis, tagadhatatlan, hogy sok ember az időjárást hozza összefüggésbe a fejfájásával (a fejfájósok 30 százaléka tartozik ide). Különféle kutatások eltérő összefüggéseket találtak a fejfájás és az időjárási körülmények között, de a forró nyári és a hideg téli időjárás egyaránt okozhat például kiszáradást, ami a fejfájás gyakori előzménye.

Fagyizás közben előfordulhatott már veled is a „fagyifájás” (brain freeze), amikor fájdalom hasít a fejedbe: ezt a hideg által kiváltott fejfájásnak nevezik. Ilyesmi azonban akkor is előfordulhat, ha semmi hideget nem fogyasztottál, de ki vagy téve az alacsony hőmérsékletnek. A hideg időjárás emiatt okozhat fejfájást, ami pár perctől egy óráig is eltarthat.

A legfrissebb kutatások szerint a migrénes pácienseknek gyakrabban van szüksége sürgősségi ellátásra kánikula idején. A forróság és a kiszáradás pedig gyakran kéz a kézben járnak, ezért fontos, hogy felismerd a kiszáradás jeleit, és tudd, hogy mivel előzheted meg a hőség által kiváltott fejfájást. Jó ökölszabály, ha már azelőtt elkezdesz vizet inni, hogy megszomjaznál, a szomjúság érzése ugyanis már a kiszáradás egyik előjele.

A száraz időjárás egész évben előfordulhat, otthon és a munkahelyeken pedig a fűtés és a klímaberendezés száríthatja a levegőt. A száraz időjárás során is előfordulhat kiszáradás által kiváltott fejfájás, ami ellen megfelelő hidratálással és párásítással védekezhetsz.

A frontok olyan légköri képződmények, amelyek a hideg és meleg légtömegek határán alakulnak ki. A frontokat bizonyos meteorológiai paraméterek – mint a hőmérséklet, a légnyomás, a páratartalom, a szélerősség vagy az ionizáció – egyidejű, hirtelen változásai jellemzik. Az időjárás emberi egészségre gyakorolt hatása jól ismert tény, mára már külön tudományterület foglalkozik ennek kutatásával, ezt bioklimatológiának nevezzük.

A melegfront érkezésekor a hideg légtömeget felváltja a meleg. Emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom, a légnyomás csökken, és a szimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Mindezek a vérnyomás csökkenéséhez, a pulzusszám emelkedéséhez, esetleg depressziós tünetek, migrénes panaszok gyakoribb előfordulásához vezethetnek. Melegfront esetén a tünetek már néhány órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek.

A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi. A csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására többek között csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak pedig erősödnek. Hidegfront esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek.

Magyarországra jellemző a kettős fronthatás, amikor hideg- és melegfronti hatások egyidejűleg vannak jelen. Ezek változatos tüneteket képesek előidézni, mint például a levertség, az ingerlékenység, a nyugtalanság, az alvászavar, a reflexek lassulása, a koncentrálóképesség csökkenése és a fejfájás.

A légköri nyomás változásának hatására a véredényeink összenyomódnak vagy kitágulnak. Ennek hatására megváltozik a vér áramlásának mértéke, ami fejfájáshoz vagy migrénhez vezethet.

Egy hideg szélbetörés eredményeként a hideg által kiváltott fejfájásod lehet, azonban általánosságban, a szelesebb napokon is nagyobb eséllyel alakulhat ki fejfájás az arra érzékenyeknél. Kanadai kutatók korábban erős összefüggést találtak a szeles időjárás és a migrénes epizódok között.